Megújuló energiák forradalma? A világgazdaság mai kitettsége a szénnek, a kőolajnak és a földgáznak megegyezik a harminc évvel ezelőtti aránnyal. A fosszilis erőforrásokat még évtizedekig nem tudjuk kiváltani – vállalja be a népszerűtlenséget Daniel Yergin.
Daniel Yergin ősz halántékú energiaguru, a hidegháború utáni világpolitika egyik legtöbbet idézett elemzője az Egyesült Államokban. A Pulitzer-díjas szerző örökös témája a kőolaj történelemformáló ereje – akad kötete, amiből még népszerű tévésorozat is készült.
Mi lesz Yergin szerint a fekete arany szerepe a 2020-as években és az után? The New Map (az új térkép) – hangzik szerzőnk 2020-as könyvének címe, amivel megkísérel rendet vágni a fosszilis energiahordozók életünkre gyakorolt befolyása körül. Yergin kiindulópontja, hogy az Egyesült Államokban felfutó repesztéses kőolaj-kitermelés (fracking), Peking határtalan ambíciói a Dél-kínai-tenger kitermelési és szállítmányozási potenciáljának lefoglalására, valamint a putyini Oroszország manőverei együtt
irrelevánssá teszik az OPEC-et, a nemzetközi energiapiac korábban meghatározó szereplőjét. Az új energiavilág tagoltabb, és egyetlen szereplő által sem irányítható – másrészt sokkalta rugalmasabb is a réginél.
Ebben kevés az újdonság – de akkor miért kárhoztatja a Nyugat baloldali-liberális véleménygócainak csaknem mindegyike (így a The Washington Post, a The Economist és a Financial Times) egybehangzóan Yergin kötetét? Azért, amit szerzőnk a kőolaj jövőjéről ír. Szerinte ugyanis a világgazdaság újraszervezése a megújuló energiaforrásokra épített alapokon vágyálom, és belátható időn belül nem fog bekövetkezni.
Átállás (energy transition) helyett egyelőre a kiegészítés (energy addition) a reális, hiszen a nap- és a szélenergia terjedése mellett a fosszilisenergia-felhasználás is dinamikusan növekszik.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
A türelem olcsóbb üzemanyagot terem?
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
Így tiltakoznak a Zelenszkij-terv ellen.
„Mi időben szóltunk, megmondtuk, mit kellett volna csinálni” – fogalmazott a miniszter.
